Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 60 találat lapozás: 1-30 | 31-60
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nepi Akcio Partja /Actiunea Populara – AP/

2004. február 3.

A Bánság regionális autonómiájáért folytatott küzdelemben Toró T. Tibor, a Temes megyei RMDSZ parlamenti képviselője mindenekelőtt Viorel Coifan liberális párti politikus támogatásában bízik. Toró Sabin Gherman sajnálatos módon máig nem engedélyezett Erdély–Bánság Ligáját, pontosabban a liga utódalakulatát is potenciális támogatónak tartja. Toró a számba vehető szervezetek között a Népi Akciót is megnevezte. "Smaranda Enache személye biztos záloga annak, hogy a kistérségi autonómia mihamarabbi megvalósítására irányuló törekvéseink visszhangra találjanak a Népi Akcióba tömörült román értelmiség körében" – fogalmazott. /Gurzó K. Enikő: Napirendre kerültek a bánsági autonómia-törekvések. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./

2004. február 12.

Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót Emil Constantinescu, Románia volt államelnöke, a Népi Akció mozgalom elnöke. Constantinescu elmondta, hogy 1997-ben, amikor államelnök volt, és Románia a gazdasági összeomlás előtt állt, sorra csődbe mentek a bankok, akkor az USA, Clinton elnök állítólag azt mondotta neki, hogy pénzügyileg, gazdaságilag kihúzzák az országot a csávából, ha hajlandók kibékülni a magyarokkal, Magyarországgal. A két további feltétel az volt, hogy Románia korszerűsítse a helyi közigazgatási törvényt és a tanügyi törvényt – állította Constantinescu. Máthé Éva. a Romániai Magyar Szó munkatársa megkérdezte: a magyar- román megbékélés nem szívből jövő óhaj volt, hanem egy Amerikából jövő utasításnak a végrehajtása, ami a gazdasági krach elkerülését eredményezte? Constantinescu tisztázta: igenis, Clintonnak, az amerikai vezetésnek akkor nagy szüksége volt arra, hogy Romániában, Erdélyben csend legyen, hogy a magyar-román viszony normalizálódjon, hogy ők nyugodtan koncentrálhassanak Jugoszláviára, Koszovóra. /(Máthé Éva): Constantinescu: Clinton követelte a magyar-román megbékélést! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

2004. március 9.

Megtörtént a kormányátalakítás. A kormánystruktúra három államminiszteri tisztséggel bővült: Dan Ioan Popescu a gazdasági ágazatot, Ioan Rus a közszolgálati szférát irányítja, Ioan Talpes pedig a honvédelmi, EU-integrációs és igazságszolgáltatási tevékenységet koordinálja. A frissen létrehozott kancelláriának nem lesz politikai szerepe, célja a végrehajtó testület munkájának hatékonyabbá tétele. Nastase elmondta, Ion Iliescu elnök elfogadta javaslatát azzal kapcsolatban, hogy Cristian Diaconescu külügyi államtitkár átvegye Rodica Stanoiutól az igazságügyi tárca vezetését. A kormány új tárcával is bővül, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot Speranta Ianculescu, a Fővárosi Környezetvédelmi Hivatal jelenlegi igazgatója vezeti majd. A Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium pedig Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériummá alakul, az intézményt továbbra is Ilie Sarbu vezeti. A nevelési, kutatási és ifjúsági tárca Nevelési és Kutatási Minisztériummá alakul át, amelyet továbbra is Alexandru Atanasiu vezet. Ezzel egyidejűleg létrehívják a miniszterelnöknek alárendelt országos ifjúsági ügynökséget. Létrejön továbbá az Országos Turisztikai Hatóság, amelyet várhatóan Nicu Radulescu, a szállításügyi tárca turisztikai főosztályának vezetője irányít majd, tevékenységét Miron Mitrea szállításügyi miniszter koordinálja. A Privatizációs Hatóság beolvad a Bankaktívumokat Értékesítő Hivatalba. Victor Ponta tárca nélküli miniszterként a nemzetközi projektek, az EU-joganyag gyakorlatba ültetését felügyeli. Az új minisztereket márc. 9-én hallgatják meg a törvényhozás szakbizottságaiban, majd a képviselőház és a szenátus együttes ülésen hivatalba iktatja az új kabinetet. – A kormányszerkezet átszervezése nem több szemfényvesztésnél, amivel át akarják verni mind a választókat, mind az Európai Uniót – vélekedett márc. 8-i közös sajtóértekezletén Theodor Stolojan és Traian Basescu, a liberális-demokrata pártszövetség két elnöke. Ioan Talpes jelenlétei a kormányban azt jelenti, hogy Iliescu elnöknek sikerült ellenőrzése alá vonni a kormányt is. Hasonló álláspontra helyezkedett Emil Constantinescu exállamfő, a Népi Cselekvés elnöke is. A Dan Voiculescu vezette Román Humanista Párt is hiteltelennek tartja a kormány frissen kozmetizázott arculatát. /Újraméretezett, kibővített kormányszerkezet. Az ellenzék szerint nem több költséges szemfényvesztésnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2004. április 22.

Ápr. 21-én ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa /TEKT/. A választópolgárok nagy számban vettek részt az előválasztásokon – mondotta Takács Csaba a TEKT ülésén. Markó Béla szövetségi elnök szerint a szövetségnek sikerült megmozgatnia a közösséget, ez bizonyítja, hogy az RMDSZ a választópolgárok nagy többségének bizalmát élvezi. Markó Béla elmondta, nem áll érdekünkben negatív kampányt folytatni. Emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy márc. 13-án Sinaián, az amerikai Project on Ethnic Relations romániai szervezete által rendezett szemináriumon a Szociáldemokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Keresztény-Demokrata Nemzeti Parasztpárt, a Népi Akció, a Román Humanista Párt és a Szociáldemokrata Romapárt közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elismerik a kisebbség és a többség békés kapcsolatának és együttélésének érdekében folyatott együttműködés szükségességét. Ígérték: a választási kampány során nem alkalmazzák a nacionalista retorikát. A szenátusban a Nagy-Románia Párt által benyújtott egyszerű bizalmatlansági indítvány, amelyben az aláírók az aradi Megbékélési Park létrehozására vonatkozó döntést tartalmazó kormányhatározat visszavonását kérték, a 13 Aradon kivégzett tábornokot pedig 40 ezer román meggyilkolásával vádolják – az elmúlt időszak egyik legkeményebb politikai vitája volt. Markó szomorúnak nevezte azt a tényt, hogy az indítvány szavazása során a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt az indítványt támogatta, ugyanakkor értékelte azt, hogy a kormánypárt szenátorai kiálltak az indítvány elvetése, és az RMDSZ mellett. /Sikeresnek értékelte az előválasztásokat az RMDSZ. Ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2004. április 30.

A Népi Cselekvés (NCS) Kolozs megyei szervezete szerint megengedhetetlen, hogy Adrian Nastase miniszterelnök nem vett részt ápr. 25-én az aradi Szabadság-szobor újrafelavatásának ünnepségén. – Távollétével Nastase bebizonyította, hogy a kormánypártnak csak konjunkturális érdekei fűződnek a román–magyar megbékéléshez – vélekedett Smaranda Enache, az Emil Constantinescu exállamfő által vezetett párt kolozsvári polgármesterjelöltje. Hozzátette: a romániai magyar választóknak ez komoly figyelmeztetés kellene hogy legyen, hiszen a kormánypárt állandóan maga felé csalogatja a választókat azért, hogy támogassák őket a választásokon. /B. T.: Megengedhetetlen Nastase hiányzása Aradról. Smaranda Enache együttműködne az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. május 6.

A Népi Cselekvés (NCS) egyik legfontosabb célkitűzése, hogy megakadályozza a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) előretörését Erdélyben – jelentette ki Smaranda Enache, az ellenzéki politikai alakulat kolozsvári polgármesterjelöltje. Szerinte az RMDSZ-re "történelmi felelősség" hárul a saját jelölt esetleges visszavonásával kapcsolatban: „Amennyiben az érdekvédelmi szövetség lemond Máté Andrásról, megteremti annak lehetőségét, hogy a „vörös kiskirályok betörjenek Erdélybe” – jelentette ki a politikus. A kormánypárt érdeke az RMDSZ szétmorzsolódása: amennyiben az érdekvédelmi szövetségen belül továbbra is belső harcok folynak, akkor minden esély megvan arra, hogy a Markó Béla vezette alakulat ne kerüljön be a parlamentbe – vélekedett Smaranda Enache. /Kiss Olivér: Enache: Kiiktatni a "vörös kiskirályokat" Erdélyből. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

2004. május 14.

Smaranda Enache, a Népi Cselekvés (NCS) kolozsvári polgármesterjelöltje heves támadást intézett az RMDSZ és az általa támogatott Ioan Rus ellen. Smaranda Enache szerint Rus belügy- és közigazgatási államminiszter manipulál, amikor azt állítja: a magyaroknak rá kell szavazniuk a jelenlegi városvezető legyőzése érdekében. – Rus választási hirdetésében egyetlen magyar szimbólum sem jelenik meg, tehát nem vállalja a magyar kisebbség érdekeit és értékeit. Enache szerint a belügyminiszternek zsarnoki, a dél-amerikai katonai diktatúrákra emlékeztető megnyilvánulásai vannak. Kifejtette, amennyiben a kormánypárt jelöltje nyeri meg a választásokat, Kolozsváron az erdélyi autópályára az állami költségvetésből származó pénzekből elsősorban az RMDSZ-hez és az SZDP-hez közel álló cégek részesülnek. – A két párt gazdasági szövetséget kötött. /Kiss Olivér: Smaranda Enache: az autópálya-pénzekért folyik a harc. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2004. május 18.

Ajánlást fogalmazott meg tagjai számára a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete: az újságíróknak politikai szerepvállalásuk idejére fel kellene függeszteniük újságírói munkájukat. A MÚRE-ajánlás dacára több újságíró is szerepel a különböző tanácsosi listákon. A jelöltek között – igaz, nem befutó helyen – két főszerkesztő is található, Veres István (Szatmári Friss Újság) és Graur János (temesvári Heti Új Szó), ezzel szemben Farkas Árpád, a Háromszék főszerkesztője írásban adott ultimátumot a szerkesztőség tagjainak: válasszanak a kétfajta szerepvállalás között. A befutó helyekre Elek György (Szatmári Friss Újság, nagykolcsi helyi tanács), Magyari Lajos (Háromszék, sepsiszentgyörgyi városi tanács), Balta János (Nyugati Jelen, Arad megyei tanács), Dérer Ferenc (Bihari Napló, Bihar megyei tanács) és Fülöp D. Dénes (székelyudvarhelyi Polgári Válasz, udvarhelyi városi tanács) kerültek. Dérer Ferenc a tanács tanácsadójaként határozta meg önmaga helyét az önkormányzati testületben. Fülöp D. Dénes, aki a Népi Akció színeiben indul a választásokon. – A marosvásárhelyi RMDSZ-kampánystáb vezetője (Vajda György, Népújság) és egyik tagja (Farczádi Attila, Népújság) szerkesztőként keresi kenyerét. A tanácsosi listák „vonal alatti”, nem befutó helyein inkább azért vállalták a szereplést az újságírók, hogy nevük ismertségével segítsék a biztos befutókat. Pataki Zoltán, a Heti Új Szó munkatársa például a Temes megyei tanácsosi lista 35. helyén szerepel, holott az önkormányzatba legfennebb 3-4 embert juttathat az RMDSZ. Túrós Loránd és Bódi Sándor (Szatmári Friss Újság) szintén az esélytelenek nyugalmával várják a választásokat, míg Barazsuly Emil (kolozsvári Szabadság) úgy gondolja, jelölése már csak azért sem összeférhetetlen a szakmaisággal, mert a Kolozs megyei tanácsosi lista 13. helye amúgy sem befutó. Szondy Zoltán (Hargita Népe) a Német Demokrata Fórum csíkszeredai listáján akart szerencsét próbálni, akárcsak Becze Zoltán televíziós riporter. /Politikus újságírók miatt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

2004. május 25.

Máj. 24-én az RMDSZ Kolozs megyei önkormányzati jelöltjei takarítási és virágültetési akciót szerveztek a Főtéren, a Mátyás-szobor körül. Azt reméljük, ha virágokkal veszik körül a talapzatot, akkor azok, akik felmásznak a szoborra, meggondolják magukat. Az eseményen megjelent Smaranda Enache, a Népi Cselekvés kolozsvári polgármesterjelöltje, aki néhány petúniával maga is hozzá kívánt járulni a szépítési akcióhoz. /Sz. K.: Szálviákkal a szoborgyalázók ellen? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

2004. június 2.

A Bihar megyei RMDSZ vezetői, Lakatos Péter elnök, Cseke Attila ügyvezető alelnök és Szabó Ödön, az önkormányzati bizottság alelnöke sajtótájékoztatójukon plakátokat mutattak be, azt bizonyítva, hogy a Magyar Polgári Szövetség román pártokkal tart. Pályi községben Lenti Márta az Actiunea Populara Párt védőszárnyai alatt indult. Lakatos Péter rámutatott: Az MPSZ az autonómiáért küzd és román pártokkal indul. Lakatos Péter szerint báránybőrbe bújt farkasok próbálják az embereket félrevezetve megtizedelni a nyájat. Lakatos Péter etikátlannak tartja, hogy Szilágyi Zsolt arra biztatja a vidéki embereket, hogy más pártokra szavazzanak. /(Balla Tünde): Román pártokkal tart a bihari Polgári Szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2004. június 8.

A székelyudvarhelyi önkormányzati testületben az RMDSZ megőrizte többségét: a Népi Akció Pártja listájáról nyolc, az RMDSZ-éről tíz jelölt lehet tagja a helyi tanácsnak. Független jelöltként szerzett harmadszorra is tanácsosi mandátumot Balázs Piroska főgyógyszerész. Udvarhelyszék másik két városában az RMDSZ jelöltjeit választották meg polgármesternek, Székelykeresztúron Benyovszki Lajos negyedszerre, Szentegyházán Burus Ella Mária első alkalommal töltheti be ezt a tisztséget. Etéden Tiboldi Elek, Homoródalmáson Rigó Mihály, Bögözben Farkas Márton, Farkaslakán Demény Gábor, Korondon Katona Mihály, Felsőboldogfalván Sándor József, Lövétén Lázár Boros Zoltán, Zetelakán Sándor László, Parajdon Bokros Sándor, Fenyéden Szász Gábor lett a polgármester. A két újonnan alakult udvarhelyszéki községben – Máréfalván és Galambfalván – Dávid Lajos, illetve Gyerkő Levente lehet az 1969-es közigazgatási központosítás óta a település első polgármestere. /Zilahi Imre: RMDSZ-többségű tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

2004. június 9.

Szatmár megye mellett Hargita, Kovászna, Maros és Bihar megyei tanácsaiban is az RMDSZ szerezte a legtöbb mandátumot. Hargita megyében az RMDSZ 22, a PSD 3, az AP 3, a PD 2 jelöltet juttatott be, és egy független is helyet kapott a megyei tanácsba. Kovászna megyében 25 RMDSZ–es, 4 szociáldemokrata és 2 demokrata párti megyei tanácsos lesz. A Maros megyei tanácsban 15 RMDSZ–es kap helyet, a kormánypárt 7, a PRM és a PUNR 4–4, a PNL 3, a PD 2 jelöltet juttatott be. Bihar megyében az RMDSZ 10 képviselője mellett 9 PD–s, 7–7 PNL–s és PSD–s és 2 PRM–s került a megyei tanácsba. – Szilágy megyében 8, Máramarosban és Brassóban 3, Beszterce–Naszód megyében két RMDSZ–es lehet a megyei önkormányzatban. Ami az országos adatokat illeti, a kormánypárt összesen 12 839 helyet szerzett a helyi tanácsokban, a PNL 5923–at, a PD 5165–öt, a PRM 2493–at, az RMDSZ 2223–at, a PUR pedig 2.120–at. /(S.L.): Öt megyei tanácsban első az RMDSZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 9./

2004. június 14.

Jún. 11-én Csíkszeredában az RMDSZ Területi Küldötteinek Tanácsa döntött arról, hogy a csíkiak kit javasolnak a Megyei Tanács alelnöki tisztségére. A két jelölt: Borboly Csaba és Mátéffy Győző volt, végül Borboly Csabát választották. A Hargita Megyei Tanács alakuló ülését jún. 16-án tartja, amikor a 22 RMDSZ-es tanácsos mellett, 3 Szociáldemokrata Párti, 2 Demokrata Párti, 3 Népi Akció Párti képviselő és Beder Tibor független jelölt döntenek titkos szavazással, a Megyei Tanács vezetőségéről. /(Daczó Dénes): A TKT döntése szerint. Borboly Csabát javasolják alelnöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2004. július 21.

Nincs ellentmondás a területi autonómia és a magyar állampolgárság elnyerésére irányuló törekvések között, nyilatkozta a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Toró T. Tibor, Temes megyei parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke. Az autonómia a többség és a kisebbség viszonyát rendezi, a kettős állampolgárság pedig a magyar kisebbség és az anyaország viszonyát hivatott rendezni. Mindkettő a magyar kisebbség identitásának megőrzését és fejlődését szolgálja – mondta a képviselő. Előadásában Toró T. Tibor vázolta a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit az elmúlt másfél évtizedben, illetve a Székely Nemzeti Tanács és az EMNT megalakulása óta eltelt időszakban. Hangsúlyozta: helyre kell állítani a romániai magyar társadalom keretén belül is az 1993-ban még létező konszenzust az autonómia kérdésében. /Autonómia és kettős állampolgárság – nincs ellentmondás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója történetiségében ismertette a dél-tiroli autonómia kialakulásának körülményeit, vázolva annak a területen lakó népcsoportok önazonosságának megőrzésében, a kultúra fejlődésében, illetve a gazdaság fellendülésében játszott szerepét. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, a Népi Akció Párt alelnöke előadásában azt taglalta, hogy milyen esélyei vannak Romániában a regionalizmusnak, az autonómiának. A Székelyföld autonómiájával kapcsolatban az előadó kiemelte, hogy az mindenképpen figyelembe kell hogy vegye Erdély, tágabb értelemben Románia sajátosságait, a lakosság elvárásait, s erősítenie kell a román-magyar viszonyt. /"Tusványoson" nincs ellentmondás az autonómia és a kettős állampolgárság között. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

2004. július 27.

Pécsi Ferenc, a szatmárnémeti Magyar Polgári Szövetség elnöke jelen volt a tusványosi nyári szabadegyetemen, ahol az is szóba került, hogy az MPSZ miként készül fel a novemberi parlamenti választásokra. Pécsi Ferenc elmondta, hogy Tusványoson politikai egyeztetések is folytak, azzal a céllal, hogy a Magyar Polgári Szövetség szerkezeti felépítését megreformálják. Az országos elnökség felépítése körül voltak viták, hiszen a partiumi tagok közül többen kérték, hogy az országos elnökségben legyen tiszteletben tartva a területiség elve. Az új szerkezeti felépítést a megrendezésre kerülő rendkívüli kongresszus véglegesíti. A Népi Kezdeményezés (AP) tagjai ott voltak a nyári egyetemen, élükön Emil Constantinescu pártelnökkel és Smaranda Enache alelnök asszonnyal. Ők szívesen vennél a szorosabb együttműködést az MPSZ–szel. Az MPSZ országos elnöksége felhívást intézett Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, amelyben azt kérte, hogy a parlamenti választások előtt legyen egy összmagyar megmérettetés a jelöltlisták összeállításakor. Markó Béla válasza elutasító volt. – Szatmár megyében 14, a polgári szövetséggel szimpatizáló helyi tanácsos jutott be különböző önkormányzatokba más pártok listáin, illetve függetlenként. Az MPSZ-nek a megyében 6800 tagja van. /Princz Csaba: Kongresszus előtti ütemtervet készít elő a szatmári Magyar Polgári Szövetség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 27./

2004. július 29.

Az első erdélyi Neumann tábor marosfői megnyitóját követő sajtótájékoztatón Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rámutatott: az SZKT szeptember 4-i ülésén döntenek arról, indít-e saját elnökjelöltet az RMDSZ. Jó lenne saját elnökjelöltet indítani – fogalmazott Markó. Az elnök ugyanakkor kijelentette: a jelenlegi kormány mandátumáig folytatni kívánják az SZDP-vel való együttműködést, azonban az RMDSZ a választások előtt nem fog szövetséget kötni egyetlen román politikai alakulattal sem. A Liberális-Demokrata szövetséggel való együttműködés is lehetséges, amennyiben a ma még létező véleménykülönbségeket lehet tisztázni. Emil Costantinescu, a Népi Akció Párt (NA) elnökének tusnádfürdői kijelentésére reagálva, amely szerint a NA felajánlja listáit a Magyar Polgári Szövetségnek a választásokon való indulásra, Markó kijelentette: jobb lenne, ha Constantinescu egy erős párt létrehozásán dolgozna. Markó ugyanakkor leszögezte: a román pártok egyikének sincs politikai ajánlata a magyar kisebbség fele, ezért elképzelhetetlen az, hogy az RMDSZ politikusok román pártok színeiben indulnának a választásokon a parlamenti helyekért. /(Daczó Dénes): Az RMDSZ saját elnökjelöltet kell indítson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

2004. július 31.

A hivatalos megnyitó előtt, júl. 30-án nemzetpolitikai konferenciával vette kezdetét a harmadik Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat Szatmárnémetiben. A konferenciát Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök köszöntötte, majd Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke tartott előadást Magyarság és Európa címmel. Szőcs Péter történész az újkori Szatmárnémetit mutatta be, Kereskényi Sándor szenátor Eurókonformizmus és kultúrpolitikák címmel tartott előadást. Pete István szenátor az európai integráció és a vidékfejlesztés problémáiról beszélt, Kereskényi Gábor a helyi önkormányzatok lehetőségeiről, Bura Lászó, nyugalmazott egyetemi tanár az oktatáspolitika változásairól, Varga Attila parlamenti képviselő pedig az európai integráció alkotmányjogi vonatkozásairól. Szakály Sándor történész a Kárpát–medencei magyarság európai integrációjának ellentmondásait fejtette ki. Az integráció egyik legnagyobb problémájának nevezte, hogy az elválasztja egymástól az Európai Unión belül és azon kívül levő magyarokat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az unión belüli kisebbségpolitika távlatairól tartott előadást. Véleménye szerint az integráció elősegíti az RMDSZ céljait, azt, hogy önazonosságát megtartva, a magyarság szülőföldjén boldoguljon. Hangsúlyozta: nincs ellentmondás az integrációs cél és az autonómia elérése között. Szabó Vilmos államtitkára kiemelte Magyarország és a szomszédos országok, valamint a határon túli, kisebbségi magyarság és a többségi nemzetek jó viszonyának jelentőségét. Kérdésre válaszolva Markó Béla szövetségi elnök leszögezte: nem lehetséges, hogy az RMDSZ és az MPSZ jelöltjei közös listán induljanak a parlamenti választásokon, ugyanakkor kijelentette, az RMDSZ egy nyitott előválasztási folyamat révén választja ki szenátor–, illetve képviselőjelöltjeit, amelyben részt vehetnek és megméretkezhetnek az MPSZ tagjai is. Reagálva arra az elképzelésre, miszerint az MPSZ jelöltjei a Népi Kezdeményezés listáin indulnának a választásokon, megdöbbenésének adott hangot, hogy a radikális magyar politikusok egy román párt színeiben kívánnak mandátumot szerezni. /Túrós Lóránd: Magyar érdek az uniós csatlakozás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./

2004. szeptember 11.

A Népi Cselekvés (NCS) okt. 16-ig egyesül a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal (KDNPP) – között az NCS elnöki irodája. A két párt három napon belül jelenti be egyesülési szándékát az Európai Néppártnak. Ebben a szövetségben a kereszténydemokrata szellemiség reprezentatív, autentikus erőt képvisel majd a román politikai. /KDNPP–NCS: új pártszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2004. szeptember 11.

Sem a D.A. Szövetség, sem a Népi Cselekvés (NCS) nem zárkózik el attól, hogy listáikon a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) jelöltjeit indítsa. Szász Jenő MPSZ-elnök korábban kijelentette, várja Markó Béla válaszát, ami közös előválasztások megszervezését illeti. Ha ez meghiúsul, az MPSZ-jelöltek függetlenként, vagy esetleg román pártok listáján indulnának a parlamenti választásokon. Smaranda Enache, a Népi Cselekvés alelnöke reméli, hogy az MPSZ-szel való esetleges együttműködés nem befolyásolja negatívan az NCS–RMDSZ viszonyt. /Székely Kriszta: Román pártok listáján az MPSZ jelöltjei? Mind a D.A., mind Constantinescu pártja nyitott a javaslatra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2004. szeptember 17.

Szept. 14-én Marosvásárhelyen városi tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Polgári Szövetség. A városi szervezet elnöke dr. Pálosi Csaba lett. Tőkés András, az MPSZ Maros megyei elnöke beszámolójában az utóbbi hónapok tevékenységéről beszélt. A gyűlésen felmerült annak a lehetősége, hogy közösen szervezzenek előválasztásokat az RMDSZ-szel, de hangsúlyozták: "nem az RMDSZ égisze alatt, hanem közösen", mert az MPSZ senkinek nem a társszervezete. Ami a román pártokkal, szervezetekkel való együttműködést illeti, Berekméri Sándor elnökségi tag elmondta, lehetségesnek tartják mind a D.A.-val, mind pedig a Népi Akcióval való együttműködést egy erős szövetség létrehozása céljából. /-demeter-: Tisztújítás a marosvásárhelyi MPSZ-nél. = Népújság (Marosvásárhely), 2004. szept. 17./

2004. szeptember 30.

Az RMDSZ-frakció távolmaradása miatt, döntéshozó többség hiányában, eredménytelen maradt a Székelyudvarhelyi Városi Tanács szept. 29-re összehívott szeptemberi ülése. A Szász Jenő polgármester által összehívott tanácsülés első napirendi pontjaként, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló helyi népszavazás kiírásáról kellett volna dönteniük a városatyáknak. Borbáth István, a tanács RMDSZ-frakciójának vezetője, annak ellenére, hogy a gyűlésteremben tartózkodott, jelezte, hogy nem kíván részt venni a munkálatokban, mindössze egy nyilatkozatot adott át Szász Jenő polgármesternek. A tíz RMDSZ-tanácsos által szignált közleményben távolmaradásukat azzal indokolták a városatyák, hogy a szakbizottságok véleményezése hiányában nem törvényesen volt összehíva a tanácsülés. Szász Jenő polgármester szerint az RMDSZ-frakció nem meri felvállalni az autonómia ügyét. Ezzel szemben, a tanácsülés helyett tartott megbeszélésen, a jelen lévő Népi Akció (AP) színeit képviselő nyolc tanácsos, valamint Balázs Piroska független tanácsos egybehangzóan a referendum kiírása mellett foglalt állást. Vajna Imre bejelentette, az AP megalakította a Polgári Frakciót, mely egységesen támogatja a területi autonómiával kapcsolatos népszavazás kezdeményezését. /Szász Emese: Folytatódik a tanács körüli hajcihő. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./

2004. szeptember 30.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Maros megyei szervezetének vezetősége elutasította az RMDSZ előválasztásain való részvételt és nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a megyei szervezet saját listáival vesz részt a parlamenti választásokon. Tőkés András, a Maros megyei MPSZ elnöke szerint az MPSZ saját listákkal kíván részt venni a parlamenti választásokon, de ha ez akadályokba ütközik, a valamelyik román párttal való együttműködést választja, valószínűleg a Népi Akcióval, amellyel a helyhatósági választásokon is szövetségre lépett és amely az egyetlen, az autonómia eszméjével és a független jelöltségekkel egyetértő román párt. /A Maros megyei MPSZ nem kíván részt venni az RMDSZ előválasztásain. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 30./

2004. október 8.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Kovászna megyei helyi szervezeteinek vezetői úgy döntöttek, hogy az MPSZ jelöltjei egy olyan román párt listáin vesznek részt a választásokon, amely támogatja Székelyföld autonómiáját. Elhangzott: az MPSZ csak olyan párttal működik együtt, amely támogatja a Székelyföld autonómiáját, az pedig a Népi Cselekvés lehet. Az MPSZ helyi szervezetei ezzel kapcsolatos határozattervezetet terjesztenek a szövetség Országos Tanácsa elé. /Constantinescu pártjának listáin indul a Kovászna megyei MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2004. október 29.

Még nem született döntés arról, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) indul-e román pártok listáin a parlamenti választásokon, vagy sem. Szász Jenő, az MPSZ elnöke elmondta: még nem sikerül konszenzusra jutni a szervezet vezető politikusainak a hogyan továbbról. Az MPSZ Bihar megyei szervezete úgy határozott: nem indít jelölteket az Emil Constantinescu vezette Népi Cselekvés Pártjának parlamenti listáin. Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnöke annyit mondott: "az erkölcsi felelősséget elemezve" jutottak erre a döntésre. Szilágyi szerint az az RMDSZ, amely a rendőrség és az ügyészség bevonásával oldja meg a pluralizmus kérdését, már nem képviseli a romániai magyarok, a demokrácia, az integráció érdekeit. Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ elnöke kifejtette: öt megyében (Kovászna, Hargita, Bihar, Maros és Szatmár) kizárólag az MPSZ jelöltjei szerepelnek majd a Népi Cselekvés képviselőházi és szenátusi listáin. Gazda közölte, a két alakulat közti tárgyalások legfontosabb feltétele az, hogy az autonómia kérdése kerüljön be a Népi Cselekvés programjába. Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke tiltakozott az MPSZ döntése ellen. Albert szerint elfogadhatatlan, hogy az MPSZ képviselői egy román párt listáin indulnak a választásokon. /Sz. K.: Nincs még döntés az MPSZ választási részvételéről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2004. október 29.

Miután arra kényszerült, hogy listáin induljon, az MPSZ Smaranda Enache és Emil Constantinescu pártját, az AP-t ezentúl az autonomisták pártjának nevezi, mert a párt felvállalta az MPSZ ez irányú törekvéseit – közölte Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke.  Az MPSZ-t az Országos Választási Iroda kizárta, Gazda ezt diverziónak minősítette, a hamis aláírásokról leszögezte: ,,Sajnos, a szórványban, ahol nincs szervezetünk, a diverziót nem tudtuk kivédeni az idő rövidsége miatt, így nem vettük észre, hogy beépített emberek is beszivárogtak az aláírásgyűjtők közé, kik elvégezték megbízatásuk szerinti, piszkos munkájukat.” Gazda felháborítónak nevezte, hogy nem az ügyészség, hanem az RMDSZ nyomozott, és megfélemlített embereket, hogy rendőri kísérettel jártak házról házra, és tettek kész nyilatkozatot az emberek elé, miszerint ők nem írtak alá.   /(b. kovács): Az Autonomisták Pártja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2004. október 30.

Döntöttek Szász Jenőék: az MPSZ a volt államfő, Emil Constantinescu vezette Népi Akció – Actiunea Populara (AP) listáin vesz részt a novemberi parlamenti választáson. Ferencz L. Imre /a lap munkatársa/ elítélte ezt a döntést, mert néhány ezer szavazatukkal a magyarság parlamenti képviseletét veszélyeztetik. /Ferencz L. Imre: Szavazz székely – románra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

2004. november 2.

Szilágy megyében tíz politikai párt és szintén tíz kisebbségi szervezet állít jelöltet, köztük a rutén, olasz, bolgár, albán, lengyel, ukrán, török, horvát, örmény és két roma szervezet pályázik a kisebbségi parlamenti képviseletre. A Magyar Polgári Szövetség jelöltjei Szilágy megyében is az Emil Constantinescu vezette Népi Cselekvés listáin indulnak. A szenátorjelöltek közül az egyik dr. Sándor József, aki négy évvel ezelőtt az RMDSZ keretében vett részt az előválasztásokon, akkor Seres Dénes szenátor 230 szavazattal az első, ő pedig 200 szavazattal a lista második helyezettje lett. /J. L.: Szilágy megyében is NCS-listákon az MPSZ jelöltjei. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2004. november 4.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos elnöksége nov. 2-án, Csíksomlyón elemezte a parlamenti választások kapcsán kialakult helyzetet. Az ülésről kiadott közleményben az MPSZ elnöksége az RMDSZ-t okolta a támogató aláírások visszautasítása miatt, s úgy vélik, hogy az így előállt helyzetben a 2004-es parlamenti választások nem lesznek szabadok és demokratikusak. „Ennek ellenére – a választás szabadságának megteremtése érdekében – jelöltjeink az AP (Népi Akció) színeiben Erdély több megyéjében részt vesznek a választásokon" – olvasható a közleményben. /Magyarázkodik az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

2004. november 4.

Sepsiillyefalván indította korteshadjáratát a Magyar Polgári Szövetség. Az illyefalvi önkormányzat Háromszéken eddig egyetlenként döntött az autonómiareferendum kiírásáról. Az illyefalvi községháza előtti téren az MPSZ jelképéül választott fenyőt ültettek a jelöltek, Smaranda Enache AP-alelnök és Szász Jenő MPSZ-elnök közreműködésével. Smaranda Enache kifejtette, nehéz út áll a két alakulat előtt, mivel együtt kell megtestesíteniük azt a jobbközép politikai vonalat, amely kihalóban van Romániában. Szász Jenő kifejtette: „Az MPSZ azért jött létre, hogy felszámolja az egypártrendszert, és addig küzdünk, amíg ez sikerül. Egy másfél milliós közösségnek pluralizmusra kell berendezkednie, másképp nem alakulhat ki egészséges demokrácia”. /Farkas Réka: Kampányfenyőt ültettek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./

2004. november 6.

A Népi Cselekvés (NCS) elvben támogatja a Székelyföld autonómiáját és a romániai magyarok kettős állampolgárságát, nyilatkozta Smaranda Enache, a párt alelnöke. Az Emil Constantinescu exállamfő vezette Népi Cselekvés az első román párt, amely támogatja a Székelyföld autonómiáját. A párt Hargita és Kovászna megyei parlamenti listáinak minden helyén a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) jelöltjei szerepelnek. Az MPSZ képviselőjelöltekkel szerepel az NCS Maros, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyei listáin. /Constantinescuék támogatják Székelyföld autonómiáját. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998